Történelem
Az ember ősidők óta törekszik arra, hogy megszerzett értékeit megvédje a betolakodók elől, ezt a törekvést a technikai fejlődés révén tudtuk ilyen mértékben tovább fejleszteni, ahol most tartunk.
Az őskorban az állatbőr volt az érték, az ókorban az arany és a különböző használati tárgyak, később pedig a pénz, a luxuscikkek és egyéb értékek.
A kezdetleges zárak eleinte főként fából készültek, leginkább csak arra voltak alkalmasak, hogy a tárgyak elemelését lassítsák, valamint zajjal járjon, amire felfigyelnek a tulajdonosok.
A vas és a bronz megjelenésével, valamint azok megmunkálásával igen nagyot lépett előre a zárszerelés, hiszen így jóval biztonságosabb zárak kerültek forgalomba.
Az első olyan zárak, melyek valóban védelmet nyújtottak az értékek számára, az ókorban, a Római Birodalomban terjedtek el. A rómaiak ládákban tartották értékeiket, amik vaspántokkal az aljzathoz voltak rögzítve, tehát a teljes ládát nem lehetett egyben elvinni, a ládákon pedig zárak voltak, hogy azok ne legyenek könnyen nyithatók.
A ládákon alkalmazott zárak akkoriban már olyan fejlettek voltak, hogy többfogú tollas kulcsok nyitották. A rómaiak ezeket a kulcsokat a ruházatukon kívül, jól látható helyen tartották, ez egyfajta státusz szimbólum volt részükről, így hivalkodtak gazdagságukkal.
Akkoriban a zárszerelés külön iparággá fejlődött, az iparosok lassan elismertté váltak, hiszen egyre inkább tőlük függött a lakosság értékeinek védelme. A zárak használata igen gyorsan elterjedt, hamarosan az összes ház, ahol értékek voltak megtalálhatók, zárral lettek ellátva.
A rómaiak igen magas szintre fejlesztették a zárszerelés technológiát, pontosan ezért egy évezreden keresztül ez a technológia nem változott.
A fordulatos zárat a 18. században találták fel, mely még ma is némely zárak alapját jelenti, tehát ez nagy előrelépés volt.
A 19. század közepétől kerültek gyártásra és forgalmazásra azok a zárak, melyet Yale fejlesztett ki, az ejtőreteszes zár elvét összekapcsolta a forgókulcsos megoldással. A kísérletezéseket már csak a fia fejezhette be, de végül működőképes megoldáshoz vezetett, mely még ma sem elavult technológia.
A 20. században, az elektronikai fejlődésnek köszönhetően a zárak fejlődése is ebbe az irányba haladt tovább, ám a mechanikus védelmet nem helyettesíti, inkább kiegészíti azt, tehát a régi technológiák a mai napig használatban vannak.